          
|
A mész lehet égetett mész (kalcium-oxid, CaO), vagy oltott mész (kalcium-hidroxid, Ca(OH)2).
A kalcium-oxid (CaO), (más néven égetett mész, vagy E529) egy széles körben használt szervetlen vegyület, melyet kalcium és oxigén alkot. Fehér színű, korrozív, lúgos kémhatású kristályos port alkot. A kereskedelemben kapható kalcium-oxid általában más vegyületeket (magnézium-oxidot, szilícium-dioxidot, kis részben alumínium-oxidot és vas-oxidot) is tartalmazhat.
A kalcium-oxidot általában mészkő hevítésével (mészégetés) állítják elő, ugyanis hő hatására a kalcium-karbonát (CaCO3) kalcium-oxidra (CaO), és szén-dioxidra (CO2) bomlik. A folyamat 825 °C fölött megy végbe.[1]
CaCO3 ↔ CaO + CO2
A folyamat reverzibilis. A lehűlést követően a kalcium-oxid azonnal elkezdni megkötni a levegőben található szén-dioxidot, és idővel a kalcium-oxid kalcium-karbonáttá alakul vissza. A mészégetés az első, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az őskorban is ismerték ezt az eljárást.
A 20. századig fertőtlenítőszerként alkalmazták, általában 10%-os oldatban. Hátránya, hogy levegővel és nedvességgel érintkezve hamar elbomlik.[2]
Élelmiszerek esetén általában savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E529 néven. Felhasználják még cukorgyártás során (szennyeződések eltávolítására), pékárukban (stabilizálószerként), valamint állati belek (hurkához, kolbászhoz) tisztítása, és kezelése során. Előfordulhat kakaóban, bélbe töltött húskészítményekben, valamint pékárukban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerek esetén mellékhatása nem ismert.
A kalcium-hidroxid (más néven oltott mész, vagy E526) egy szervetlen vegyület, melynek képlete Ca(OH)2. Színtelen kristályok, vagy fehér por formájában fordul elő. A kalcium-oxidból, víz hozzáadásával állítják elő. A folyamatot a mész oltásának is nevezik. Vízben oldott kalcium-klorid, és nátrium-hidroxid segítségével is előállítható. 512 °C-on elbomlik.[2] Vízben oldva erősen bázikus kémhatású. Az oldaton szén-dioxidot átvezetve tejfehér szuszpenzió képződik, azaz a kalcium-hidroxid a szén-dioxiddal reagálva kalcium-karbonáttá alakul. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii hydroxidum néven hivatalos.
Erősen lúgos kémhatása miatt széles körben alkalmazzák:
- Víz és szennyvíz tisztítása során a lebegő részecskék kicsapatására, valamint a savas kémhatás ellensúlyozására alkalmazzák
- Számos esetben a nátrium-hidroxid helyettesítésére használják.
- Biológiai felszívódása könnyű, ezért akváriumokban és terráriumokban kalcium bevitelére alkalmazzák
- A vegyiparban kalcium-sztearát előállítása során is alkalmazzák.
- Élelmiszerek esetén elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként használják, E526 néven. Előfordulhat borokban, egyéb alkoholos italokban, sajtokban, kakaóban, fagyasztott élelmiszerekben, zöldségekben, valamint szárított halakban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak kis nagyon kis mennyiségben alkalmazható.
- Töltőanyagként kőolajszármazékokban, festékekben, gombaölő szerekben előfordulhat.
- A gyógyszeripar erős antimikrobiális és csontregenerációt serkentő szerként alkalmazzák.[3]
- Fogászatban antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és dentinképző hatásai miatt használják.
A szervezetbe nagy mennyiségben bekerülve légzési nehézségeket, belső vérzést, alacsony vérnyomást, valamint a vér pH értékének emelkedését okozhatja. |
|
A mész lehet égetett mész (kalcium-oxid, CaO), vagy oltott mész (kalcium-hidroxid, Ca(OH)2).
A kalcium-oxid (CaO), (más néven égetett mész, vagy E529) egy széles körben használt szervetlen vegyület, melyet kalcium és oxigén alkot. Fehér színű, korrozív, lúgos kémhatású kristályos port alkot. A kereskedelemben kapható kalcium-oxid általában más vegyületeket (magnézium-oxidot, szilícium-dioxidot, kis részben alumínium-oxidot és vas-oxidot) is tartalmazhat.
A kalcium-oxidot általában mészkő hevítésével (mészégetés) állítják elő, ugyanis hő hatására a kalcium-karbonát (CaCO3) kalcium-oxidra (CaO), és szén-dioxidra (CO2) bomlik. A folyamat 825 °C fölött megy végbe.[1]
CaCO3 ↔ CaO + CO2
A folyamat reverzibilis. A lehűlést követően a kalcium-oxid azonnal elkezdni megkötni a levegőben található szén-dioxidot, és idővel a kalcium-oxid kalcium-karbonáttá alakul vissza. A mészégetés az első, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az őskorban is ismerték ezt az eljárást.
A 20. századig fertőtlenítőszerként alkalmazták, általában 10%-os oldatban. Hátránya, hogy levegővel és nedvességgel érintkezve hamar elbomlik.[2]
Élelmiszerek esetén általában savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E529 néven. Felhasználják még cukorgyártás során (szennyeződések eltávolítására), pékárukban (stabilizálószerként), valamint állati belek (hurkához, kolbászhoz) tisztítása, és kezelése során. Előfordulhat kakaóban, bélbe töltött húskészítményekben, valamint pékárukban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerek esetén mellékhatása nem ismert.
A kalcium-hidroxid (más néven oltott mész, vagy E526) egy szervetlen vegyület, melynek képlete Ca(OH)2. Színtelen kristályok, vagy fehér por formájában fordul elő. A kalcium-oxidból, víz hozzáadásával állítják elő. A folyamatot a mész oltásának is nevezik. Vízben oldott kalcium-klorid, és nátrium-hidroxid segítségével is előállítható. 512 °C-on elbomlik.[2] Vízben oldva erősen bázikus kémhatású. Az oldaton szén-dioxidot átvezetve tejfehér szuszpenzió képződik, azaz a kalcium-hidroxid a szén-dioxiddal reagálva kalcium-karbonáttá alakul. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii hydroxidum néven hivatalos.
Erősen lúgos kémhatása miatt széles körben alkalmazzák:
- Víz és szennyvíz tisztítása során a lebegő részecskék kicsapatására, valamint a savas kémhatás ellensúlyozására alkalmazzák
- Számos esetben a nátrium-hidroxid helyettesítésére használják.
- Biológiai felszívódása könnyű, ezért akváriumokban és terráriumokban kalcium bevitelére alkalmazzák
- A vegyiparban kalcium-sztearát előállítása során is alkalmazzák.
- Élelmiszerek esetén elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként használják, E526 néven. Előfordulhat borokban, egyéb alkoholos italokban, sajtokban, kakaóban, fagyasztott élelmiszerekben, zöldségekben, valamint szárított halakban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak kis nagyon kis mennyiségben alkalmazható.
- Töltőanyagként kőolajszármazékokban, festékekben, gombaölő szerekben előfordulhat.
- A gyógyszeripar erős antimikrobiális és csontregenerációt serkentő szerként alkalmazzák.[3]
- Fogászatban antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és dentinképző hatásai miatt használják.
A szervezetbe nagy mennyiségben bekerülve légzési nehézségeket, belső vérzést, alacsony vérnyomást, valamint a vér pH értékének emelkedését okozhatja. |
|
A mész lehet égetett mész (kalcium-oxid, CaO), vagy oltott mész (kalcium-hidroxid, Ca(OH)2).
A kalcium-oxid (CaO), (más néven égetett mész, vagy E529) egy széles körben használt szervetlen vegyület, melyet kalcium és oxigén alkot. Fehér színű, korrozív, lúgos kémhatású kristályos port alkot. A kereskedelemben kapható kalcium-oxid általában más vegyületeket (magnézium-oxidot, szilícium-dioxidot, kis részben alumínium-oxidot és vas-oxidot) is tartalmazhat.
A kalcium-oxidot általában mészkő hevítésével (mészégetés) állítják elő, ugyanis hő hatására a kalcium-karbonát (CaCO3) kalcium-oxidra (CaO), és szén-dioxidra (CO2) bomlik. A folyamat 825 °C fölött megy végbe.[1]
CaCO3 ↔ CaO + CO2
A folyamat reverzibilis. A lehűlést követően a kalcium-oxid azonnal elkezdni megkötni a levegőben található szén-dioxidot, és idővel a kalcium-oxid kalcium-karbonáttá alakul vissza. A mészégetés az első, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az őskorban is ismerték ezt az eljárást.
A 20. századig fertőtlenítőszerként alkalmazták, általában 10%-os oldatban. Hátránya, hogy levegővel és nedvességgel érintkezve hamar elbomlik.[2]
Élelmiszerek esetén általában savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E529 néven. Felhasználják még cukorgyártás során (szennyeződések eltávolítására), pékárukban (stabilizálószerként), valamint állati belek (hurkához, kolbászhoz) tisztítása, és kezelése során. Előfordulhat kakaóban, bélbe töltött húskészítményekben, valamint pékárukban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerek esetén mellékhatása nem ismert.
A kalcium-hidroxid (más néven oltott mész, vagy E526) egy szervetlen vegyület, melynek képlete Ca(OH)2. Színtelen kristályok, vagy fehér por formájában fordul elő. A kalcium-oxidból, víz hozzáadásával állítják elő. A folyamatot a mész oltásának is nevezik. Vízben oldott kalcium-klorid, és nátrium-hidroxid segítségével is előállítható. 512 °C-on elbomlik.[2] Vízben oldva erősen bázikus kémhatású. Az oldaton szén-dioxidot átvezetve tejfehér szuszpenzió képződik, azaz a kalcium-hidroxid a szén-dioxiddal reagálva kalcium-karbonáttá alakul. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii hydroxidum néven hivatalos.
Erősen lúgos kémhatása miatt széles körben alkalmazzák:
- Víz és szennyvíz tisztítása során a lebegő részecskék kicsapatására, valamint a savas kémhatás ellensúlyozására alkalmazzák
- Számos esetben a nátrium-hidroxid helyettesítésére használják.
- Biológiai felszívódása könnyű, ezért akváriumokban és terráriumokban kalcium bevitelére alkalmazzák
- A vegyiparban kalcium-sztearát előállítása során is alkalmazzák.
- Élelmiszerek esetén elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként használják, E526 néven. Előfordulhat borokban, egyéb alkoholos italokban, sajtokban, kakaóban, fagyasztott élelmiszerekben, zöldségekben, valamint szárított halakban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak kis nagyon kis mennyiségben alkalmazható.
- Töltőanyagként kőolajszármazékokban, festékekben, gombaölő szerekben előfordulhat.
- A gyógyszeripar erős antimikrobiális és csontregenerációt serkentő szerként alkalmazzák.[3]
- Fogászatban antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és dentinképző hatásai miatt használják.
A szervezetbe nagy mennyiségben bekerülve légzési nehézségeket, belső vérzést, alacsony vérnyomást, valamint a vér pH értékének emelkedését okozhatja. |
|
 Beton, vagy egyéb anyagok könnyebb keveréséhez használható elektromos (220V, vagy 380V) eszköz. Az építkezések során a betonkeverő az egyik legtöbbet használt és legsokoldalúbb munkaeszköz. Alig van olyan munkafázisa egy építkezésnek, ahol ne lenne szükség száraz vagy nedves keverésre. Betonkeverőt használunk az alapozó munkákhoz, különösen akkor, ha nincs szükség egyszerre nagy mennyiségre. Falazás során a falazóhabarcs megkeverését végezhetjük vele, ebben a munkafázisban gyakorlatilag nincs alternatívája. Jól szolgál a vakolásnál is, akár kész száraz vakolatot használunk, akár saját keverésűt. Később újra előkerülhet a kerítés készítésénél, majd a kertkialakítás munkáinál: kerti utakat, szegélyeket, tipegőket készíthetünk betonból segítségével.
|
|
A könnyűbeton nem újdonság, már a sok száz évvel ezelőtt, már rómaiak is használták.
A könnyűbeton nagy pórustartalmú beton, adalékanyaggal készülő betonok, különböző testsűrűséggel. Szemcsés, adalékos, vagy pórusbeton fajtája jellemző.
A könnyűbeton jelentősége az egyre magasodó épületek és növekvő fesztávú hidak esetén folyamatosan növekszik,
mivel ezeknél a szerkezeteknél a terhelés jelentős része az önsúly. Használata felújításoknál, megerősítéseknél is előnyös, mert kisebb többletterhet jelent, vagy a megnövekedett terhelésnél önsúlycsökkentésre alkalmas. |
|
Acél konténerrel szállítható egy építkezésre és építkezésről sokféle anyag. Termőföld, sóder, homok, murva, szemét, törmelék, sitt. A konténereket önmagára fel ill. le daruzó teherautók szállítják, ezért rendkívül hasznos és praktikus a használatuk. Az úgynevezett tiszta törmelék (beton, sóder, tégla, csempe, kövek) szállítása általában kedvezőbb áron történik, mint a vegyes, vagy szemetes törmelék.
Jellemző méreteik: 4-5-6-8-10-12 m3
Szolgáltatás ajánlatok:
|
|
A szótári jelentése: állapot, állag, alkat
A beton konzisztencia fizikai, a folyadékok viszkozitásával rokon betontechnológiai fogalom, amely a friss beton mozgással szembeni ellenállását, belső súrlódását, alaktartását fejezi ki. A beton konzisztenciája elsősorban a friss beton keverhetőségét, szállíthatóságát bedolgozhatóságát, tömöríthetőségét, állékonyságát befolyásolja, de hatással van a beton cement- és vízigényére, kötési-szilárdulási folyamatára, zsugorodására, a megszilárdult beton szövetszerkezetére (struktúrájára) v, szilárdságára is. A friss beton konzisztenciáját a cement minősége, az adalékanyag anyagtani minősége és szemszerkezete, a keverék összetétele, mint például a víz-, cement-, adalékanyag- finomrész-tartalom befolyásolja.
Betonok csoportosítása konzisztenciájuk szerinti, e csoportosítást alkalmazzák napjainkban Magyarországon (a ma már visszavont MSZ 4719:1982 szabvány szerint): A friss beton képlékenységét mutató jelentés szerint, lehet földnedves (FN), kissé képlékeny (KK), képlékeny (K) és folyós (F)
A konzisztencia javítására célszerűen nem a vízadagolást kell növelni, ami a szilárdságra káros, hanem képlékenyítő vagy folyósító adalékszert kell alkalmazni. |
|
(MSZ 4798-1:2004 szerint, mely az európai betonszabvány MSZ EN 206-1 (2002) magyar nemzeti alkalmazási dokumentuma)
A betonok környezeti osztályokba való sorolása, illetve az egyes környezeti osztályokhoz megállapított feltételek azon megfontolásból kerültek meghatározásra, hogy a betonok, beton szerkezetek tartósága 50 évig biztosított legyen. A használati élettartam alatt – üzemszerű használat mellett – a beton akkor lesz tartós, ha a környezeti hatásokat jelentős károsodás nélkül viseli.
A környezeti osztályok feltételei a megkövetelt legkisebb nyomószilárdsági osztály, a megkövetelt legkisebb cementtartalom, a megengedett legnagyobb víz-cement tényező, és a testsűrűségen keresztül kifejezésre kerülő megengedett legnagyobb levegőtartalom.
A különböző kitettségek szerinti osztályba sorolás, illetve jelölés a következő: karbonátosodás XC, klorid hatás XC, fagyás XF, kémiai korrózió XK, víznyomás XV, kopás XK. A környezeti osztályok utáni szám gyakorlatilag ezen hatások mértékét jelzi. Ha a betont többféle környezeti hatás éri, akkor a környezeti osztályok kombinációit kell alkalmazni.
Az alábbiakban a szabad térben, a kertépítészetben leggyakrabban előforduló tényezők, a fagyás és az olvasztó sók hatásának kitett betonok tulajdonságaira előírt határértékeket mutatjuk be. |
|
A logisztika anyagok, információk, személyek, energia rendszereken belüli és közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése. Leggyakrabban a katonaságnál és az üzleti életben használják.
A logisztika a görög logos szóból származik, jelentése értelem, számítás, tervezés ok.
Más nézetek szerint a logisztika nem csak az anyagáramlások optimalizálása, illetve az ehhez szükséges erőforrások biztosítása, koordinálása, hanem tudomány is. Eszerint a nézet szerint a logisztika olyan interdiszciplináris tudomány, amely a logisztika területét érintő valamennyi társtudomány, szakma eddigi és legaktuálisabb ismereteit szintetizálja, azokat saját céljai érdekében egy sajátságos rendszerbe rendezi és ezen tudományok és szakmák már meglévő eljárásait, módszereit alkalmazza folyamatai optimalizálására.
Más megközelítésben: a logisztika a globalizációs hatás egyik immanens elemeként újraértelmezett rendszerszemlélet és gyakorlati eljárási módszer. A maga interdiszciplináris értékrendjével olyan, a kezdetben nálunk megtelepedett multik (hozzáadott értékteremtő kultúrája) által gerjesztett hazai szolgáltatási igény-kielégítésre irányuló pozitív elmozdulást eredményezett, amely mára már az egyik legfontosabb régiós szinten megvizsgálandó stratégiai területek közé "küzdötte fel magát"!
Forrás: wikipedia.hu |
|
A mész lehet égetett mész (kalcium-oxid, CaO), vagy oltott mész (kalcium-hidroxid, Ca(OH)2).
A kalcium-oxid (CaO), (más néven égetett mész, vagy E529) egy széles körben használt szervetlen vegyület, melyet kalcium és oxigén alkot. Fehér színű, korrozív, lúgos kémhatású kristályos port alkot. A kereskedelemben kapható kalcium-oxid általában más vegyületeket (magnézium-oxidot, szilícium-dioxidot, kis részben alumínium-oxidot és vas-oxidot) is tartalmazhat.
A kalcium-oxidot általában mészkő hevítésével (mészégetés) állítják elő, ugyanis hő hatására a kalcium-karbonát (CaCO3) kalcium-oxidra (CaO), és szén-dioxidra (CO2) bomlik. A folyamat 825 °C fölött megy végbe.[1]
CaCO3 ↔ CaO + CO2
A folyamat reverzibilis. A lehűlést követően a kalcium-oxid azonnal elkezdni megkötni a levegőben található szén-dioxidot, és idővel a kalcium-oxid kalcium-karbonáttá alakul vissza. A mészégetés az első, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az őskorban is ismerték ezt az eljárást.
A 20. századig fertőtlenítőszerként alkalmazták, általában 10%-os oldatban. Hátránya, hogy levegővel és nedvességgel érintkezve hamar elbomlik. [2]
Élelmiszerek esetén általában savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E529 néven. Felhasználják még cukorgyártás során (szennyeződések eltávolítására), pékárukban (stabilizálószerként), valamint állati belek (hurkához, kolbászhoz) tisztítása, és kezelése során. Előfordulhat kakaóban, bélbe töltött húskészítményekben, valamint pékárukban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerek esetén mellékhatása nem ismert.
A kalcium-hidroxid (más néven oltott mész, vagy E526) egy szervetlen vegyület, melynek képlete Ca(OH)2. Színtelen kristályok, vagy fehér por formájában fordul elő. A kalcium-oxidból, víz hozzáadásával állítják elő. A folyamatot a mész oltásának is nevezik. Vízben oldott kalcium-klorid, és nátrium-hidroxid segítségével is előállítható. 512 °C-on elbomlik.[2] Vízben oldva erősen bázikus kémhatású. Az oldaton szén-dioxidot átvezetve tejfehér szuszpenzió képződik, azaz a kalcium-hidroxid a szén-dioxiddal reagálva kalcium-karbonáttá alakul. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii hydroxidum néven hivatalos.
Erősen lúgos kémhatása miatt széles körben alkalmazzák:
- Víz és szennyvíz tisztítása során a lebegő részecskék kicsapatására, valamint a savas kémhatás ellensúlyozására alkalmazzák
- Számos esetben a nátrium-hidroxid helyettesítésére használják.
- Biológiai felszívódása könnyű, ezért akváriumokban és terráriumokban kalcium bevitelére alkalmazzák
- A vegyiparban kalcium-sztearát előállítása során is alkalmazzák.
- Élelmiszerek esetén elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként használják, E526 néven. Előfordulhat borokban, egyéb alkoholos italokban, sajtokban, kakaóban, fagyasztott élelmiszerekben, zöldségekben, valamint szárított halakban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak kis nagyon kis mennyiségben alkalmazható.
- Töltőanyagként kőolajszármazékokban, festékekben, gombaölő szerekben előfordulhat.
- A gyógyszeripar erős antimikrobiális és csontregenerációt serkentő szerként alkalmazzák.[3]
- Fogászatban antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és dentinképző hatásai miatt használják.
A szervezetbe nagy mennyiségben bekerülve légzési nehézségeket, belső vérzést, alacsony vérnyomást, valamint a vér pH értékének emelkedését okozhatja. |
|
Kedvező szerkezeti tulajdonságai miatt az egyik legkedveltebb födémszerkezet főleg középületeknél,
de előfordul családi házak kivitelezésekor is. A szerkezeti részek együtt dolgozása jól biztosított, hatékony tárcsahatással merevíti az épületet vízszintes irányban. Szabad formálhatósága miatt jól alkalmazkodik a tervezési igényekhez.
A monolit vasbeton födémek egybe öntött, szilárd, tartós, a legkevésbé rezgésérzékeny szerkezetek, a geometriai méretek és a vasalás összhangjával alkalmazkodnak az igénybevételekhez. Könnyen kialakítható, a koszorú és a kiváltó - többletvasalással - a szerkezetbe rejthető, tűzálló, nagy tömege miatt jó léghang-gátlású, a kiegészítő rétegeket (pl: padló) jól fogadja. |
|
A közönséges beton nyomószilárdsági osztályát C, a könnyűbetonét LC, a nehézbetonét HC betűjel utáni szám jelöli. A mai magyar gyakorlatban - még a régi szabvány szerint - a betonok hengerpróbával minősített szilárdsági osztályai (C4-C55) használatosak.
|
Betonosztály
|
300 mm magas / 150 mm átmérővel rendelkező próbatesten végzett minősítés (N/mm2)
|
|
C4
|
4,0
|
|
C6
|
6,0
|
|
C8
|
8,0
|
|
C10
|
10,0
|
|
C12
|
12,0
|
|
C16
|
16,0
|
|
C20
|
20,0
|
|
C25
|
25,0
|
|
C30
|
30,0
|
|
C35
|
35,0
|
|
C40
|
40,0
|
|
C45
|
45,0
|
|
C50
|
50,0
|
|
C55
|
55,0
|
|
|
A közönséges beton nyomószilárdsági osztályát C, a könnyűbetonét LC, a nehézbetonét HC betűjel utáni szám jelöli. A mai magyar gyakorlatban - még a régi szabvány szerint - a betonok hengerpróbával minősített szilárdsági osztályai (C4-C55) használatosak.
|
Betonosztály
|
300 mm magas / 150 mm átmérővel rendelkező próbatesten végzett minősítés (N/mm2)
|
|
C4
|
4,0
|
|
C6
|
6,0
|
|
C8
|
8,0
|
|
C10
|
10,0
|
|
C12
|
12,0
|
|
C16
|
16,0
|
|
C20
|
20,0
|
|
C25
|
25,0
|
|
C30
|
30,0
|
|
C35
|
35,0
|
|
C40
|
40,0
|
|
C45
|
45,0
|
|
C50
|
50,0
|
|
C55
|
55,0
|
|
|
A mész lehet égetett mész (kalcium-oxid, CaO), vagy oltott mész (kalcium-hidroxid, Ca(OH)2).
A kalcium-oxid (CaO), (más néven égetett mész, vagy E529) egy széles körben használt szervetlen vegyület, melyet kalcium és oxigén alkot. Fehér színű, korrozív, lúgos kémhatású kristályos port alkot. A kereskedelemben kapható kalcium-oxid általában más vegyületeket (magnézium-oxidot, szilícium-dioxidot, kis részben alumínium-oxidot és vas-oxidot) is tartalmazhat.
A kalcium-oxidot általában mészkő hevítésével (mészégetés) állítják elő, ugyanis hő hatására a kalcium-karbonát (CaCO3) kalcium-oxidra (CaO), és szén-dioxidra (CO2) bomlik. A folyamat 825 °C fölött megy végbe.[1]
CaCO3 ↔ CaO + CO2
A folyamat reverzibilis. A lehűlést követően a kalcium-oxid azonnal elkezdni megkötni a levegőben található szén-dioxidot, és idővel a kalcium-oxid kalcium-karbonáttá alakul vissza. A mészégetés az első, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az őskorban is ismerték ezt az eljárást.
A 20. századig fertőtlenítőszerként alkalmazták, általában 10%-os oldatban. Hátránya, hogy levegővel és nedvességgel érintkezve hamar elbomlik.[2]
Élelmiszerek esetén általában savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák E529 néven. Felhasználják még cukorgyártás során (szennyeződések eltávolítására), pékárukban (stabilizálószerként), valamint állati belek (hurkához, kolbászhoz) tisztítása, és kezelése során. Előfordulhat kakaóban, bélbe töltött húskészítményekben, valamint pékárukban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Élelmiszerek esetén mellékhatása nem ismert.
A kalcium-hidroxid (más néven oltott mész, vagy E526) egy szervetlen vegyület, melynek képlete Ca(OH)2. Színtelen kristályok, vagy fehér por formájában fordul elő. A kalcium-oxidból, víz hozzáadásával állítják elő. A folyamatot a mész oltásának is nevezik. Vízben oldott kalcium-klorid, és nátrium-hidroxid segítségével is előállítható. 512 °C-on elbomlik.[2] Vízben oldva erősen bázikus kémhatású. Az oldaton szén-dioxidot átvezetve tejfehér szuszpenzió képződik, azaz a kalcium-hidroxid a szén-dioxiddal reagálva kalcium-karbonáttá alakul. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Calcii hydroxidum néven hivatalos.
Erősen lúgos kémhatása miatt széles körben alkalmazzák:
- Víz és szennyvíz tisztítása során a lebegő részecskék kicsapatására, valamint a savas kémhatás ellensúlyozására alkalmazzák
- Számos esetben a nátrium-hidroxid helyettesítésére használják.
- Biológiai felszívódása könnyű, ezért akváriumokban és terráriumokban kalcium bevitelére alkalmazzák
- A vegyiparban kalcium-sztearát előállítása során is alkalmazzák.
- Élelmiszerek esetén elsősorban savanyúságot szabályozó anyagként használják, E526 néven. Előfordulhat borokban, egyéb alkoholos italokban, sajtokban, kakaóban, fagyasztott élelmiszerekben, zöldségekben, valamint szárított halakban. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak kis nagyon kis mennyiségben alkalmazható.
- Töltőanyagként kőolajszármazékokban, festékekben, gombaölő szerekben előfordulhat.
- A gyógyszeripar erős antimikrobiális és csontregenerációt serkentő szerként alkalmazzák.[3]
- Fogászatban antimikrobiális, gyulladáscsökkentő és dentinképző hatásai miatt használják.
A szervezetbe nagy mennyiségben bekerülve légzési nehézségeket, belső vérzést, alacsony vérnyomást, valamint a vér pH értékének emelkedését okozhatja. |
|
A raklap vagy paletta az egységrakományképzés leghatékonyabb eszköze. A raklapok többnyire fából, vagy műanyagból készülnek, méretét szabványok rögzítik, legismertebb az EUR-raklap 120cmx80cm.
A murva géppel őrölt, átlagosan mogyorónyi-diónyi nagyságú darabokra töredezett kő, vagy szikla. Járdáknál, házi kocsibejáróknál, sétányoknál, vagy ezek alapjainál használt leggyakrabban.
A Pumix speciáliskeverő (mixer) és betonpumpa közös alkalmazása, ahol ugyanaz a gép/jármű végzi a szállítást és a szivattyúzást. A pumix/mixer autókkal kiszállított beton konzisztenciája/bedolgozhatósága K (képlékeny) és KK (közepesen képlékeny) osztályba esik.
