Síkháló, vasbeton háló, vasbeton síkháló vagy betonháló. A vasbeton szerkezetek kialakításánál, a betonozás során statikai és mechanikai jellemzőket javító összetevő.
A betonháló betonszerkezetek megerősítésére használt, általában kör- vagy körhöz hasonló, keresztmetszetű, bordázott felületű acélszálakból készített szimmetrikus háló. A beton készítésekor a betonba ágyazva biztosítja a szerkezet nyíró és húzószilárdságát.
Jellemző méretek: Átmérő: 4 - 10 mm; Kiosztás: 50 x 50, 100 x 100, 150 x 150, 200 x 200
Jellemző táblaméretek: 1000 x 2000, 1250 x 2500, 2150 x 5000, 2400 x 6000 |
A beton cement, víz, adalékanyagok és szükség esetén adalékszer keverékéből álló mesterséges építőanyag. A beton egyik alkotóeleme, összetételének nagyobb része. Jellemzően különböző szemcseméretű kavics, homok vagy homokos kavics, betonőrlemény, bazalt. Adalékszerek szinte bármilyen betonhoz alkalmazhatók, használatukkal könnyebbé válik a leterítés, pumpálás, eldolgozás, akár fagypont közelében is bedolgozhatóvá válik az anyag. Alkalmazásuk által optimális megjelenés érhető el, a legmagasabb szintű minőségi elvárások kielégítésével.
A hőmérséklet hatását adalékanyagokkal kompenzálni lehet, így akár fagypont alatti hőmérsékleten is végezhető betonozás. Ezek az adalékszerek alacsony hőmérsékleten végzett betonozásnál a friss betonba keverve fagyásgátló, kissé képlékenyítő hatásúak. Figyelni kell az adalék összetételére, mert egyes szilárdulás-gyorsító és fagyásgátló adalékszerek klorid tartalmúak, emiatt vasalt betonhoz nem alkalmazhatók.
A beton fő tömegét az adalékanyag adja. Ennek következtében – érthető módon – az adalékanyag tulajdonságai döntően befolyásolják a kész beton tulajdonságait.
A leggyakrabban használt betonféleségek adalékanyaga a természetes homok és kavics, valamint egyes esetekben a zúzott kő. Különleges szerkezetek gyártásához kisebb fajsúlyú, úgynevezett könnyűbetonokat használnak. E betonoknak adalékanyagai lehetnek a tufák vagy a hulladékként keletkezett salakok, esetleg e célra gyártott pernyekavics, duzzasztott agyagkavics. Hőszigetelő könnyűbetonok gyakori adalékanyaga a perlit. Atomerőművek, sugárzásnak kitett épületek betonja a sugárzást elnyelő, nagy sűrűségű adalékanyagokkal készül. A nehézbetonok adalékaként magas fém- és víztartalmú anyagok jöhetnek szóba. |
A beton cement, víz, adalékanyagok és szükség esetén adalékszer keverékéből álló mesterséges építőanyag. A beton egyik alkotóeleme, összetételének nagyobb része. Jellemzően különböző szemcseméretű kavics, homok vagy homokos kavics, betonőrlemény, bazalt. Adalékszerek szinte bármilyen betonhoz alkalmazhatók, használatukkal könnyebbé válik a leterítés, pumpálás, eldolgozás, akár fagypont közelében is bedolgozhatóvá válik az anyag. Alkalmazásuk által optimális megjelenés érhető el, a legmagasabb szintű minőségi elvárások kielégítésével.
A hőmérséklet hatását adalékanyagokkal kompenzálni lehet, így akár fagypont alatti hőmérsékleten is végezhető betonozás. Ezek az adalékszerek alacsony hőmérsékleten végzett betonozásnál a friss betonba keverve fagyásgátló, kissé képlékenyítő hatásúak. Figyelni kell az adalék összetételére, mert egyes szilárdulás-gyorsító és fagyásgátló adalékszerek klorid tartalmúak, emiatt vasalt betonhoz nem alkalmazhatók. |
Alatt értendők mindazok az építő munkák, amelyekkel valamely építménynek (épület, hídpillér, partfal, zsilip stb.) az alapon való megállását bármely irányú elmozdulás ellen biztosítják. Az építmény nagyságához (súlyához) és céljához képest, valamint a különböző talaj- és vízviszonyok szerint és végül a különféle építő-anyagok szerint a legkülönbözőbb alapozási módokat ösmerjük. A talajviszonyok szerint I. a talaj már a felszínén vagy kevéssel alatta elég szilárd, II. az alapfenékül alkalmas szilárd réteg csak nagyobb, de elérhető mélységben következik és III. ily réteg egyáltalán el nem érhető, a talaj mindvégig többé-kevésbbé laza rétegekből áll. Ami pedig a vízviszonyokat illeti, - eltekintve attól az esettől, midőn az alapozást, mint az épületeknél rendesen, szárazon hajthatják végre - megkülönböztetjük azt az esetet a) midőn a talaj víz, illetőleg nyiltvíz (folyó, tenger) a körülzárt építő gödörből kimeríthető ( kiszivattyuzható) és b) midőn ez bármely okból p. a nagy vízmélység v. az építőgödör körülzárásának nehézségei miatt nem lehetséges s az alapozást a vízben (a vizen keresztül) kell végrehajtani.
|
Bővebben...
|
Cikk forrása: több éves internet cikk
Létezik átlátszó beton? Igen, méghozzá egy magyar fiatalember, Losonczi Áron találta fel. A világon megannyi híres építész kereste a megoldást a súlyos betonfalak barátságosabbá tételére. Ez nagy örömünkre egy magyarnak sikerült, világszerte nagy visszhangot váltott ki. Az angol neve után – Light Transmitting Concrete – röviden LiTraConnak keresztelt anyag ötlete tulajdonképpen igen egyszerű: a betonhoz rétegenként optikai üvegszálak ezrei keverődnek. Ez éri el, hogy az elenyésző arányú és vastagságú üvegszálak a betonban pontonként továbbítják a fényt. S mindezt függetlenül a beton vastagságától, ugyanis a tesztek eredményéből kiderült, hogy a beton fényáteresztő képessége változatlan marad akkor is, ha húsz centiméter vagy húsz méter vastag betonról van szó.
További érdekesség, hogy egy LiTraCon-fal egyik oldalán állva a másik oldali fény színét is meg tudjuk állapítani. Hibátlanul látszanak az ellentétes oldalon a tárgyak vagy például a fák falra vetődő árnyékai, és mindez olyannyira meglepő, hogy szinte el sem hinnénk, hogy valódi, kavicsból, homokból, cementből és vízből készült betonfal előtt állunk.
Eddig három esetben alkalmazták az átlátszó betont, egy családi háznál, illetve amit mi is szemügyre vehetünk: a Komáromban álló Európa Kapunál és a pécsi Cella Septichoránál. Legközelebb a Duna-parton épülő Corvinus egyetem fogadópultját építik meg belőle. A fiatal feltaláló tárgyal arról is, hogy a World Trade Center helyén épülő egyik felhőkarcoló első tíz emeletének burkolata is a LiTraCon legyen, míg Japán is folyamatos érdeklődést mutat a fényáteresztő beton iránt. Az üvegbetont a világon elsőként a japán Sumita Optical Glass vállalat egyik szigetországi üzeme gyártja 2006-tól. |
A tenger alatti bazalt (amely a tenger alatti hegyvonulatok mentén nyomul fel) alkotja a. Hazánkban bazalt található a Balaton és Salgótarján környékén. Vulkáni kőzet, gabbrómagma kiömlési kőzete.
Színe: szürkésfekete, fekete.
Ásványai: az olivin, a piroxének, a földpátok csak nehezen különíthetõk el, mert a felszínre kerülő bazaltláva gyorsan lehül és megszilárdul. A lehűlés térfogatcsökkenéssel és repedések kialakulásával jár, ami a kőzetet jellegzetes hatszögletû oszlopokra tagolja. Így alakulnak ki a bazaltorgonák.
Előfordulása: hasadékvulkánok, lávatakarók, pajzsvulkánok, óceánközépi hátságok.
Hazai előfordulása: Somló-hegység, Ság-hegység, Somoskő, Badacsony, Szent-György-hegy.
Felhasználása: beton készítés, útburkolás(macskakő). |
A beton cement, víz, adalékanyagok és szükség esetén adalékszer keverékéből álló mesterséges építőanyag. A beton egyik alkotóeleme, összetételének nagyobb része. Jellemzően különböző szemcseméretű kavics, homok vagy homokos kavics, betonőrlemény, bazalt. Adalékszerek szinte bármilyen betonhoz alkalmazhatók, használatukkal könnyebbé válik a leterítés, pumpálás, eldolgozás, akár fagypont közelében is bedolgozhatóvá válik az anyag. Alkalmazásuk által optimális megjelenés érhető el, a legmagasabb szintű minőségi elvárások kielégítésével.
A beton fő tömegét az adalékanyag adja. Ennek következtében – érthető módon – az adalékanyag tulajdonságai döntően befolyásolják a kész beton tulajdonságait.
A leggyakrabban használt betonféleségek adalékanyaga a természetes homok és kavics, valamint egyes esetekben a zúzott kő. Különleges szerkezetek gyártásához kisebb fajsúlyú, úgynevezett könnyűbetonokat használnak. E betonoknak adalékanyagai lehetnek a tufák vagy a hulladékként keletkezett salakok, esetleg e célra gyártott pernyekavics, duzzasztott agyagkavics. Hőszigetelő könnyűbetonok gyakori adalékanyaga a perlit. Atomerőművek, sugárzásnak kitett épületek betonja a sugárzást elnyelő, nagy sűrűségű adalékanyagokkal készül. A nehézbetonok adalékaként magas fém- és víztartalmú anyagok jöhetnek szóba.
A hőmérséklet hatását adalékanyagokkal kompenzálni lehet, így akár fagypont alatti hőmérsékleten is végezhető betonozás. Ezek az adalékszerek alacsony hőmérsékleten végzett betonozásnál a friss betonba keverve fagyásgátló, kissé képlékenyítő hatásúak. Figyelni kell az adalék összetételére, mert egyes szilárdulás-gyorsító és fagyásgátló adalékszerek klorid tartalmúak, emiatt vasalt betonhoz nem alkalmazhatók. |
A szótári jelentése: állapot, állag, alkat
A beton konzisztencia fizikai, a folyadékok viszkozitásával rokon betontechnológiai fogalom, amely a friss beton mozgással szembeni ellenállását, belső súrlódását, alaktartását fejezi ki. A beton konzisztenciája elsősorban a friss beton keverhetőségét, szállíthatóságát bedolgozhatóságát, tömöríthetőségét, állékonyságát befolyásolja, de hatással van a beton cement- és vízigényére, kötési-szilárdulási folyamatára, zsugorodására, a megszilárdult beton szövetszerkezetére (struktúrájára) v, szilárdságára is. A friss beton konzisztenciáját a cement minősége, az adalékanyag anyagtani minősége és szemszerkezete, a keverék összetétele, mint például a víz-, cement-, adalékanyag- finomrész-tartalom befolyásolja.
A friss beton képlékenységét mutató jelentés szerint, lehet földnedves (FN), kissé képlékeny (KK), képlékeny (K) és folyós (F)
A konzisztencia javítására célszerűen nem a vízadagolást kell növelni, ami a szilárdságra káros, hanem képlékenyítő vagy folyósító adalékszert kell alkalmazni. A beton konzisztenciája elsősorban a frissbeton keverhetőségét, szállíthatóságát bedolgozhatóságát, tömöríthetőségét, állékonyságát befolyásolja, de hatással van kötési-szilárdulási folyamatára, zsugorodására, a megszilárdult beton szövetszerkezetére, szilárdságára is. A frissbeton konzisztenciáját a cement minősége, az adalékanyag anyagtani minősége és szemszerkezete (finomrész tartalma) és nem utolsó sorban a víz-cement tényező befolyásolja. |
A beton szilárdságát 150 mm átmérőjű és 300 mm magasságú hengeres próbatest vagy 10x10x10 cm-es élhosszúságú kocka törése útján határozzuk meg. E vizsgálatot általában a 28 napos szilárdságú betonon végzik, a betonok szilárdságát igazodva a nemzetközi mértékrendszerhez N/mm2-ben adjuk meg. A közönséges beton nyomószilárdsági osztályát C, a könnyűbetonét LC, a nehézbetonét HC betűjel utáni szám jelöli. A mai magyar gyakorlatban - még a régi szabvány szerint - a betonok hengerpróbával minősített szilárdsági osztályai (C4-C55) használatosak.
Betonosztály
|
300 mm magas / 150 mm átmérővel rendelkező próbatesten végzett minősítés (N/mm2)
|
C4
|
4,0
|
C6
|
6,0
|
C8
|
8,0
|
C10
|
10,0
|
C12
|
12,0
|
C16
|
16,0
|
C20
|
20,0
|
C25
|
25,0
|
C30
|
30,0
|
C35
|
35,0
|
C40
|
40,0
|
C45
|
45,0
|
C50
|
50,0
|
C55
|
55,0
|
|
A beton, mint építőanyag már a rómaiak korában is használatos volt. Időtállóságának egyik nagyszerű példája a 2000 éves római Pantheon. Az ötlet - betonból tetőcserepet készíteni - is több mint 150 éves. A betoncserép beton alapanyagból változatos színekben gyártott, egy, vagy többszínű, esetleg mintás tetőfedő anyag. Nagy méret pontosságú, gyakran mohásodást gátló réteggel ellátott és időtálló anyag.
A betoncserép osztályozott és mosott kvarchomokból, valamint cementből, színezőanyag hozzákeverésével készül, nagy szilárdságú, általában anyagában színezett építőanyag, felülete érdes, homokszórt vagy sima, felületkezelt.A betoncserepek hazánkban is ismertek, ugyanakkor nem tradícionális gyökerűek. Vízzáróságuk, fagyállóságuk megfelelő, állják a hó, a szél nyomását. Egyszerűen felrakhatók, könnyen javíthatók.
Súlyosabbak a hagyományos cserepeknél, ezért erősebb tetőszerkezet szükséges hozzájuk. Nehéz mozgatni, megmunkálni, erősen koptatja a drága, gyémánt vágóélű korongot is. Annak dacára, hogy nem csak természetes anyagokból készül a betoncserép, mégis a gyártás és a felhasználás során - környezetvédelmi szempontból - felveszik a versenyt a kerámiacseréppel. |
A beton, mint építőanyag már a rómaiak korában is használatos volt. Időtállóságának egyik nagyszerű példája a 2000 éves római Pantheon. Az ötlet - betonból tetőcserepet készíteni - is több mint 150 éves. A betoncserép beton alapanyagból változatos színekben gyártott, egy, vagy többszínű, esetleg mintás tetőfedő anyag. Nagy méret pontosságú, gyakran mohásodást gátló réteggel ellátott és időtálló anyag.
A betoncserép osztályozott és mosott kvarchomokból, valamint cementből, színezőanyag hozzákeverésével készül, nagy szilárdságú, általában anyagában színezett építőanyag, felülete érdes, homokszórt vagy sima, felületkezelt.A betoncserepek hazánkban is ismertek, ugyanakkor nem tradícionális gyökerűek. Vízzáróságuk, fagyállóságuk megfelelő, állják a hó, a szél nyomását. Egyszerűen felrakhatók, könnyen javíthatók.
Súlyosabbak a hagyományos cserepeknél, ezért erősebb tetőszerkezet szükséges hozzájuk. Nehéz mozgatni, megmunkálni, erősen koptatja a drága, gyémánt vágóélű korongot is. Annak dacára, hogy nem csak természetes anyagokból készül a betoncserép, mégis a gyártás és a felhasználás során - környezetvédelmi szempontból - felveszik a versenyt a kerámiacseréppel. |
Síkháló, vasbeton háló, vasbeton síkháló vagy betonháló. A vasbeton szerkezetek kialakításánál, a betonozás során statikai és mechanikai jellemzőket javító összetevő.
A betonháló betonszerkezetek megerősítésére használt, általában kör- vagy körhöz hasonló, keresztmetszetű, bordázott felületű acélszálakból készített szimmetrikus háló. A beton készítésekor a betonba ágyazva biztosítja a szerkezet nyíró és húzószilárdságát.
Jellemző méretek: Átmérő: 4 - 10 mm; Kiosztás: 50 x 50, 100 x 100, 150 x 150, 200 x 200
Jellemző táblaméretek: 1000 x 2000, 1250 x 2500, 2150 x 5000, 2400 x 6000 |
|